Több féle minőségi szálas teával, valamint különböző teázáshoz szükséges kiegészítőkkel várjuk vásárlóinkat. A leírásokkal próbálunk segíteni, hogy megtaláljátok az igényeteknek leginkább megfelelő teafajtát. 

www.teatar.hu

A kínaiak a teáról azt tartották, hogy ápolja és meghosszabbítja az életet, ezért eleinte orvosság gyanánt itták.

Vasárnap ismét  "Egy csésze irodalom" című program az 100 Tea Szaküzlet és teázóban..

Most Hamvas Bélával töltjük meg a csészénket, akinek munkásságát nagyon nehéz körülírni. Mondhatnánk róla, hogy filozófus, teológus, vagy "szellemi szabadságharcos". Néhány művét kiragadva kínálunk Önöknek egy kis filozófiai morzsát a forró teához.

Az előadás most is ingyenes.

Azt gondoljuk, hogy Hamvas Béla munkásságához az Élő Puerh teák (Lao Shu) illik, mely mély megfontolt, határozott karakterrel rendelkező tea, benne a pipa dohány és a gazdag olajos ízek letisztul ízkombinációja vezeti figyelmünket a  filozófia legmagasabb fokára.

Mit tud a mentáról Kaldeneker György? A videóból kiderül! FOLYTATÁS

A kutatók arra voltak kíváncsiak, minek köszönhető a remek fájdalomcsillapító hatás. Az egérkísérletek során az egerek olyan arányban kaptak a teából, mint az emberi fogyasztás, a kísérlet bebizonyította, hogy a fájdalom tényleg elmúlik a teától.

A kutatók már arról beszélnek, hogy előbb-utóbb a világ több fájdalomcsillapítója pótolható lesz növényi alapanyagú gyógyszerekkel, már napjainkban is több, mint 50ezer gyógynövényt ismer el az orvostudomány.

Pedig érdemes lenne körülnézni a természet patikájában is, hiszen a galagonya remek gyógyítója a szívnek és az érrendszeri panaszoknak.

Értágító, csökkenti a koleszterinszintet és a vérnyomást, kellemes nyugtató hatással bír.

Már napi 2-3 csésze galagonyatea is gyógyító hatású, ráadásul azon ritka növények egyike, amelyeknek nincs semmilyen ellenjavallata vagy mellékhatása.

Legalábbis ezt kéri a brit polgároktól kormányuk hulladékfigyelő szolgálata.

Szerintük érdemesebb lenne a kávéból és teából egyszerre nagy adagot főzni, majd újramelegíteni, ha kell. Ha újat főzünk, az ötször károsabb a Földre, mintha melegítenénk és ez utóbbival még spórolhatunk is.

Az angol teaguruk persze kézzel-lábbal tiltakoznak a kérés ellen, hiszen szerintük a tea csak frissen finom és az évszázados délutáni teázás hagyománya sem merülhet ki abban, hogy a kanna alá gyújtunk.

Hozzávalók:

70 dkg liszt

1 zacskó sütőpor

fél tk szódabikarbóna

csipet só

1 teáskanál reszelt szerecsendió

20 dkg vaj

20 dkg cukor

1 tojás

1 dl tej

20 dkg mazsola

fahéjas cukor

Egy tálban keverjük krémesre a vajat és a cukrot.

A teázáskor feltálalt finomságokra tekintsünk úgy, mintha előételek, főételek és desszertek lennének - így először kínáljuk az apróbb falatkákat, később a szendvicseket, majd végül az édes süteményeket.

Kézzel enni szabad, persze ha túl körülményes, használjunk inkább villát.

Figyeljünk arra, hogy falatnyi darabokat készítsünk vagy vásároljunk, így kényelmesebb a fogyasztásuk is, nem kenjük össze magunkat és takarítani is könnyebb lesz.

Az előbb olvastam egy cikket, melyben az áll, hogy a krémek és szépészeti beavatkozások mellett néhány gyógynövény is eredményesen veszi fel a harcot a szarkalábak és ráncok ellen. A londoni kutatók listájának élén szerencsére nem különlegességek, hanem szinte mindenhol kapható teaalapanyagok állnak.

A listát itt olvashatjátok...

Megérkezett az igazi ősz, beköszöntött a zimankó. Nincs is jobb ilyenkor, mint ülni a melegben, finom teát szürcsölgetni, és onnan nézni, ahogy kint esik az eső. Előttem legalábbis most ez a kép rajzolódik. Engedjétek Ti is szabadra a fantáziátokat és készítsetek fényképet!

A Teaház Klub a Vörös Oroszlán Teaházzal együttműködve fotópályázatot indított Tea és az Ősz címmel. Készíts fényképeket a témában, és töltsd fel a pályázat galériájába!

Vannak azonban olyanok, akik sajnos visszaélnek ezzel, valótlant állítanak bizonyos növényekről vagy elhallgatnak néhány hatást.

Természetesen gyógynövényt csak jól ismert, hivatalosan is bejegyzett forrásból érdemes vásárolni, ekkor biztosak lehetünk benne, hogy nem ér minket baj.

Íme néhány jótanács, melyek segítenek eligazodni a gyógynövények világában, segítenek a gyógynövény készítmények vásárlásában.

Nekem a tea…

Amikor kisgyerek voltam, szüleim sokat utaztak. Hol az országon belül tevékenykedtek, de sokszor töltöttek időt külföldön is, legyen az Amerika, a Kanári szigetek, Portugália, vagy Erdély. Ilyenkor két dolog hiányzott legjobban az anyukámból, egyik az illata volt. Az a „mama illat” ami minden anyánál egyedi, és ami egy ölelésnél, egy puszinál, vagy szimpla jelenlétnél a világon a legmegnyugtatóbb érzéssel tölti el a gyermeket.

A teából csersavtartalma miatt remek páclé lehet, de egy gyümölcsleves is finomabb lesz, ha víz helyett gyümölcsteát használunk hozzá. A teákat emellett például ázsiai ételekhez is felhasználhatjuk, füstös ízük jól kiegészíti a wokban készült ételeket.

Liptai Zoltán mesterszakács a teáról, mint a gasztronómia legújabb hozzávalójáról mesélt.

A másnéven embergyökérnek is nevezett ginzeng feltölt energiával, megvéd a különböző bakteriális fertőzésektől, erősíti az immunrendszert és felfrissíti az agyműködést is. E és B vitamin, valamint cink, mangán és réz tartalmával igazi kis vitaminbomba. Energiát ad és megóv a stressz káros hatásaitól, így főként idősebb korban hasznos a fogyasztása.

A kísérletben azt vizsgálták, hogy ugyanabból az ételből mennyi vas szívódik fel, ha teával vagy más italokkal öblítik le az alanyok. Azok, akik teát kaptak a húsból, babból és krumplipüréből álló ebéd mellé, 62%-kal kevesebb vasat tudtak hasznosítani, mint azok, akik más italt kaptak.

Farhad Iszlami professzor Iránban vizsgálta a teafogyasztást, hiszen az országban kiemelkedően nagy számban fordulnak elő nyelőcsőrákos esetek.

A professzor egy tanulmányt is írt, melyet a British Medical Journalban tettek közzé. A kutatásban 300 nyelőcsőrákos teaivási szokását vizsgálta és megállapította, hogy azok, akik rögtön, forrón, akár 60 fokosan nyelik le a teát, sokkal nagyobb, kétszeres eséllyel lesznek nyelőcsőrákosok, mint azok, akik legalább két percig hülni hagyták a nedüt.

A támadó fegyver egy pohár angol fekete tea volt, melyet a nő a képre irányított, de szerencsére a 2 cm vastag golyóálló üveg megvédte a felbecsülhetetlen értékű képet. A Mona Lisát biztonsági őrök hada őrzi, így a nőt azonnal elfogták, jelenleg elmeállapotát vizsgálják, addig nem kerülhet bíróság elé. Sok jóra nem számíthat, hiszen a francia törvények tűzzel-vassal védik kulturális értékeiket, így a birtokukban levő műkincseket is.

Ez a kérdés szinte minden anyukát foglalkoztat, hiszen a legjobbat szeretnék csemetéiknek.

Bátran adhatunk teát a babáknak, persze nem fekete vagy zöld teát, mivel azok élénkítő hatása miatt sírás lehet a vége.

Főzzünk inkább finom, gyenge gyógynövényteákat, melyeket hűtve, frissen töltsünk a cumisüvegbe.

Az édeskömény, kapor vagy ánizs remek puffadásgátló, így a babák hasfájására nagyon jó.

A Journal of  Food Science cikke szerint a fekete tea egyik hatóanyaga hasonló ahhoz, amivel a cukorbetegséget gyógyítják, ráadásul több van benne, mint a zöld teában. A természetes formájú hatóanyagot már a japán és kínai orvoslás is alkalmazza, eddig sikerrel tartották kordában a diabéteszt a fekete tea segítségével.

Haixia Chen, a Tiencsini Egyetem kutatója örömmel számolt be az eredményekről, hiszen már régóta sikertelenül próbálkoztak azzal, hogy természetes anyagból állítsanak elő vércukorszintcsökkentő szert.

Ez még a teázási szokásainkra is hatással van, hogy Te hogyan szereted a teát, megmondja a teahoroszkóp!

A tea nagyon hasznos a házi patika részeként, és mivel több a „hideg hónapunk”, mint a nem hideg, gyakran is kerülnek használatba! Én személy szerint szívesebben is kúrálom ki magam teát szűrcsölve - még akkor is ha lassabban fejti ki hatását -, mint gyógyszert kapkodva.

Jó, ha mindig van otthon pár filter kamilla, hársfa, gyümölcs, citromfű, fodormenta, citromos zöld tea. Ez nálunk az alapkészlet.

Aztán mindeki maga színesítheti a palettát kedve és szája íze szerint...

Van, aki idegenkedik az ilyen frissítőktől, van aki bolondul értük. A döntés a te kezedben van, mindenesetre érdemes megfogadni néhány tanácsot.

Sose önts tejet frissen főtt, tűzforró teába, mert azonnal kicsapódnak a fehérjék. A zöld- és az oolong teák nem alkalmasak a tejjel való keverésre. A 2%-os, teljes tej a legalkalmasabb a keverésre, a tejszín nem az.

Teát főzni nem csak annyi, hogy egy filtert bedobunk a forróvízbe. A megfelelő felszerelés elengedhetetlen, ha kicsit is komolyan vesszük a teázást.

Vízforraló kannák: Bár sokfélét lehet kapni, csak néhány igazán jó minőségű. A jó vízforraló kanna teteje tökéletesen illeszkedik, a fogója nem forrósodik át és minőségi (tehát nem aluminíum) anyagból van. Választhatsz elektromos vízforralót is, ezek akár az irodában is nagyszerű szolgálatot nyújtanak.

Sziasztok!

Csak egy röpke felhívás!

Lesz szombaton (júl.4., 14:40) az egyik csatornán egy nagyon látványos dokumentumfilm, amely egy olyan karavánutat mutat be – és persze az ott élőket -, ami meghatározó volt - és manapság is az – a tea eljutásában Kínától Európáig. Az út roppant veszélyes, és a világ legmagasabb karavánútja, amin valaha is teát szállítottak.

Aki teheti, ne hagyja ki!

A bolti teáknál sokkal olcsóbb ez a módszer, ráadásul tudod majd, hogy semmi vegyszer sem éri a teafüvet. Több gyógynövény közül is választhatsz, melyekből egy kis odafigyeléssel saját kis kertecske is lehet, melyben minden testi-lelki bajra gyógyírt találsz majd.

Menta: A mentatea a legnépszerűbb teanövény. Egyszerű nevelni, viszonylag igénytelen és nagyon hamar elszaporítható.

A jeges teát Amerika adta a világ teakultúrájához, még a 19. században. Népszerűségének csúcspontját az 1904-es louisianai kánikulakor érte el, amikor Richard Blechynden úgy döntött, jeget ad az italhoz és úgy árulja az utcán.

A víz minősége mindig legyen kifogástalan. A sima, szűretlen csapvíz esetleg mellékízt okoz, ezért érdemes vízszűrőt használni. A szűrőbetéten fennakadnak a szennyezőanyagok és a klór, így lágyvíz keletkezik, ez a legideálisabb a teakészítéshez.

Két kis gyerekkel az oldalamon, fél szemmel igyekszem rendszeresen megnézni az egyik nagy takarítós britt műsort, amiben két nőci, elképesztő rumlit és koszt tűntet el, mindenféle egyszerű eljárással.

A legutóbbi részben, egy régi diófa komód is szerepelt a takarítási probléma középpontjában, és tök érdekes dolgot csináltak vele ezek a nőszemélyek. Előre bocsátom - mint ahogy azt ők is tették -, hogy NEM ANTIK bútorról volt szó! Úgy újították fel a tetejét, ami undorító volt már a mocsoktól, hogy egy dörzspapírral lecsiszolták a felszíni koszt, és egy csésze erősre főzött fekete teába (több filtert is raktak bele) rongyot mártogatva, azzal áttörölték a megcsiszolt felületet!

Nos, míg a rumos tea, melyet fekete teából mézzel és rummal készíthetünk, elsősorban a téli hónapok kedvence, van alkohollal spékelt, nyári hűsítő és nem kevésbbé bódító tea-italunk is! Méghozzá a jeges rumos tea! :)

"2 dl erős (2 filterből készült) tea, 2 kk citromlé, 1 EK porcukor, néhány csepp rumaroma, 1 citromkarika.
A shakerbe egy maroknyi tört jeget teszek, beleteszem a cukrot, a citromlevet és a rumaromát. Felöntöm nagyon erős jéghideg teával és erőteljesen összerázom.

Számomra már az is meglehetősen érdekes, hogy egy leforrázott gyümölcsből mennyi C-vitamin maradhat egy tea készítéséhez, de az aztán tovább fokozza kíváncsiságomat, hogy attól, mert 10 féle vitamint tartalmaz egy készítmény, miért nevezik el rögtön „multivitamin”-osnak. Egészen pontosan a Teekanne Multivitamin-ra gondolok, ami egy nagyon kellemes aromájú, gyümölcsökből készült filteres teakészítmény.

Ne értsen senki, nem vagyok a készítmény ellendrukkere!

Nyáron a hideg tea kitűnő frissítő, de most egy kicsit vonatkoztassunk el a hagyományos cukor/citrom ízesítéstől. Találtam két finomnak hangzó teakoktélt, amiket biztosan ki fogok próbálni, ha végre tényleg meleg lesz.

Barackos-narancsos tea

3 dl baracklé

3 dl narancslé

3 dl langyosra hűtött, friss fekete tea

1 ek. cukor

1 teáskanál őrölt fahéj

4 vastagabb citromkarika

8 szegfűszeg

Egy kancsóban keverd össze a baracklevet, a narancslevet, a cukrot, a fahéjat.

Az alvás közben, horkolástól és légzéskimaradástól fellépő oxigénhiány megelőzhető a rendszeres zöld tea fogyasztással. Ráadásul a betegség okozta másnapi álmosság, koncentrációzavar és levertség is elmúlik. A légzéskimaradás közvetlen oka, hogy a torok izmai alvás közben összeesnek és elzárják a légutakat, kezeletlenség esetén felléphet magas vérnyomás, memória zavar is.

Bevallom őszintén, fogalmam sem volt, hogy a teát sütéshez is fel lehet használni, nem csak ivásra.

A desszert.eu-n egy szuffléreceptre akadtam, ami a Ceylon szufflé fantázianévre hallgat és zöldteával készül:

0,5liter víz

2 púpozott evőkanál zöldtea (ízesítetlen!)

10 babapiskóta

4 tojás sárgája

4 tojás fehérje

125g cukor

65 dkg liszt

50g vaj

rum

Vajazzuk ki a szuffléformákat és melegítsük elő a sütőt 180 fokra. A zöldteából készítsünk a vízzel sűrű főzetet, szűrjük le.

 A tea önmagában is nagyon finom, de néha jól esik hozzá valami rágcsálni való. Az angol teakultúra aprósütemények és szendvicsek százait vonultatja fel, az ötórai tea mellől nem hiányozhatnak az apró uborkás szendvicsek és a krémes-gyümölcsös sütiköltemények.

Íme néhány egyszerű recept:

Skót teasütemény

25 dkg vaj

12,5 dkg cukor
30 dkg liszt

2 ek. kukoricaliszt vagy búzadara

+ 2-3 evőkanál darált dió vagy mandula

A vajat a cukorral verjük habosra, majd szitáljuk bele a lisztet és a kukorica lisztet vagy grízt.

 A fejfájás rengeteg ember, köztük az én életemet is megkeseríti. Nem szeretek mindenre egybõl gyógyszert kapkodni, de sajnos vannak olyan esetek, amikor más nem segít. A kevésbé erõs fejfájást azonban akár egy jó gyógytea is elmulaszthatja, de meg is elõzheti. Utána néztem, melyek azok a gyógynövények, melyek leválthatják a fájdalomcsillapítókat.

Csalán: valóságos kis ásványianyag-bomba. Tele van vassal is, segíti a szervezet oxigénellátását. Kúraszerûen alkalmazva akár a krónikus fejfájást is elmulaszthatja.

Amikor ifjú voltam, és bohó, no meg mohó is, és még goapartykon meg a Cökponban múlattam a nem múló gyermekéveimet, rendszeres fogyasztója voltam a "csájá"-nak. Amikor hajnaltájt már nem bírták tovább a lábaim a bugit, rárontottam az italpultra, és berendeltem 1-2 adag lélekmelegítõ fûszeres indiai teát..

Feléledtem, visszarendezõtött a homeosztatikus egyensúlyom, és mentem is vissza ropni reggelig.

Azóta sok víz lefolyt már Dunaharasztiban is, talán már nem is rendezik az illegál bulikat, én meg azóta nevelek és fõzök.

A tea lehet színes, lehet oolong, puehr, az bizony mind ugyanaz, csak másképpen.

Az anyanövény, a teacserje örökzöld növény, de ha letépik a leveleit, azonal fonnyadni kezd. Barnul, a keményítõ cukorrá alakul, a klorofill tanninná, és már kezdõdhet is a feldolgozás.

Ennek az a lényege, hogy megállítság az oxidációs folyamatokat, vagyis a tealevél ne rothadjon el teljesen. Ezt nevezik fermentációnak, amikor hirtelen hevítéssel távolítják el a levelekbõl a nedvességet.

Mindenféle tea, legyen az fehér, vörös, zöld vagy feket, egy tõrõl fakad, a Camellia sinensis örökzöld cserjéjébõl, melynek levelei különösen gazdagok flavonoidokban.

A flavonoidok pedig köztudottan erõsek antioxidáns téren, fõleg, ha a fiatalság és egészség megõrzésérõl, vagy a szív és érrendszeri megbetegedések, valamint daganatos elváltozások megelõzésérõl van szó.

A teában található antioxidáns négyszerte hatékonyabbak a gyümölcsökben és zöldségekben található C-vitaminnál.

Egy dél-afrikai cserje (Rooibos, tudományos nevén Aspalathus linearis) zsenge hajtásaiból készül, az ottani lakosság évszázadok óta issza kedvez? élettani hatásai és finom íze miatt.

Nyugat-Európában a kilencvenes évek közepét?l kezdve rohamosan terjed a fogyasztása, mert élvezeti teaként a modern életmód kit?n? kiegészít?jének bizonyult.

A la pachót Dél- Amerikában ?sid?k óta univerzális gyógynövénynek tekintik. Az es?erd?k gyógyszere tea formájában már az európai kontinest is meghódítta. A la pacho er?síti az immunrendszert, enyhíti a fert?zéseket és b?rbetegségeket, és csökkenti a szív és érrendszeri panaszokat, s?t a szakért?k szerint a daganat elleni küzdelemben is segít.

Dél-Amerika indián ?slakossága az "élet fájának", az "istenek fájának" nevezi, tudományosan pedig a "tabebuia avellanedae" néven osztályozták.

Teafajtát ajánlani nehéz és hálátlan feladat. Megkérdezték egyszer magát Samuel Twiningt, milyen teát iszik a legszívesebben. "Úgy vagyok a teákkal, mint a borokkal. Az ember az alkalomtól és hangulatától függoen különbözo fajtákat iszik. Reggel az English Breakfast a kedvencem. Fiatalos, üdíto tea, fölpezsdíti az embert. Ebéd után legszívesebben Darjeelinget iszom. Kellemes és megnyugtató

Hozzávalók:

1 l tej,
2 kávéskanál tealevél vagy 2 filter feketetea,
cukor,
citrom- vagy narancshéj.

A tejet felforraljuk és amikor forr, beletesszük a teát. A t?zr?l levesszük, többször megkeverjük és 10 percnyi állás után lesz?rjük. Ízlés szerint édesítve, jól beh?tve fogyasztjuk. Ízesíthetjük egy kevés reszelt citrom- vagy narancshéjjal is.

Zöld teával élvezet lefogyni

1. Teázás: A tea elõtt könnyû süteményt kínálnak a vendégeknek. A teamester elõször bambuszseprûvel (mat-csa) a csészébe söpri a megfelelõ mennyiségû teaport, majd a bambusz merõkanállal forró vizet mer rá. Ezt a seprûvel fölkeveri. Így kap egy csésze teasûrítményt. Ebbõl a sûrítménybõl önt a többi vendég csészéjébe, majd erre még forró vizet öntenek.
2. Teaivás: A japánok nem ízesítik semmivel a teájukat. Három lassú kortyot ír elõ a szabály, tilos felhörpinteni.

A teaszertartás (???, csa-no-ju) helye a teaház, japánul a szukija (???). Ennek mérete 4 és fél tatami (1 tatami kb. 90×1,80 cm).

A teaszertartás lépései Rikjú tanítása szerint:

1. Meghívás: A vendéglátó megbeszélte a teamesterrel, hogy kiket szeretne meghívni. Ez legalább öt, maximum hét fõ lehetett.
2. A vendégek érkezése: A macsijában (?? vagy ??) várakoznak a vendégek, akik fölkészülnek a ceremóniára.
3. Belépés a teaházba: A szertartás kezdetét a teamester jelzi.

1. Az els? a hervasztás, amelyben a tealeveket rétegekben s?r? szövés? dróthálóra teszik, és egy szell?s helyiségben kb. 30 Celsius fokon nagyjából (fajtától függ?en) egy napig szárítják. Ezáltal a levelek veszítenek nedvességtartalmukból, és könnyebben sodorhatókká válnak.

2. A fonnyasztás vagy hervasztás után következik tehát a sodrás m?velete, amelyet egy úgynevezett teasodró asztalon végeznek. Régebben ez is kézzel történt, ma viszont már inkább gép segítségével: Két recézett henger különböz? sebességgel ellentétes irányba forog.

khoti
Különbözõ méretekben beszerezhetõ teáskanna, fedõvel. A teát a dongmoban készítjük elõ, így öntjük a khotiba, mielõtt tálalnánk.

Kjok
Folyadékok mozgatásánál (egyik edénybõl a másikba) használjuk. Anyaga hagyományosan sárgaréz, a kanál mélysége 9, nyele 20 cm.

Phorpa
Teaivásra használt, 12-13 cm átmérõjû, 4-5 cm mély, fületlen csésze gyönyörûen díszített arany vagy ezüst fedõvel. Rendkívül dekoratív darab.

Sakar
Teáscsésze tányérkával vagy anélkül, gyakran fületlen.

A konyhai eszközök és edények sajátosak. Ha valaki körbenéz egy tibeti konyhájában, meghökkenve vesz észre olyan eszközöket, amilyet elõtte soha, sehol nem látott. Persze a tibeti és kínai nép évezredes szomszédsága nem volt hatástalan a használati tárgyakat illetõen sem, a két nép konyháiban számos egyezés fedezhetõ föl.

A tibeti még kirándulásra is magával viszi a dongmot, amire a teakészítéshez van szüksége. A legismertebb hagyományos konyhai kellék a sárga- vagy vörösrézbõl készült rakszang, a teafõzõ edény; ma már az alumínium változat a mindennapos.

A sajtolt tea (csin-ja-csa) -félék csoportjának elnevezése a tea elõállítása során nyert végsõ formájára utal. A téglaalakúra sajtolt tömbtea már a Tang-kor óta ismert, jóllehet a manapság alkalmazott sajtolási eljárás némiképp különbözik a Lu Jünél is olvasható hagyományos metódustól. A sajtolt teához fõként vörös (fekete), zöld és fekete teát használnak. Ma a sajtolt teának mintegy 16 fajtáját tartják számon, melyek közül a legismertebb változat a Jünnan tartományban elõállított Pu-er, amely 10×10×2,2 centiméteres, 250 grammos tömbökben kerül forgalomba.

A fehér tea (paj-csa) nálunk szinte egyáltalán nem ismert, gyengén fermentált teafajta. Ez a Kínában is különlegességszámba menõ tea a Szung-kor óta ismert. A teacserje legértékesebb, már-már fehér színû leveleibõl készül, amely a feldolgozás után is megõrzi fehéres színét. Legismertebb ezek közül a Jin-csen (Ezüst tû), amely külföldön a legkeresettebb fehér teának számít és a Paj-mu-tan (Fehér peónia) és a Jing-mej (Nemes szépség).

A sárga tea (huang-csa) jellegzetessége, hogy a fermentációt félidõben túlfûtéssel meggátolják, majd különféle illatosító anyagokat adnak hozzá.

A fekete tea - amelyet a kínaiak vörös teának (hung-csa) neveznek - elkészítésérõl már ejtettünk szót. A fekete teát az angol nyelvben Keeman-ként ismerik, amely az Anhuj tartománybeli Csimen körzet nevébõl származik. A 19. századtól kezdve ugyanis jó ideig kizárólag Csimenben állítottak elõ fekete teát. A leghíresebb fekete teák legtöbbje a termõvidékük után kapta nevét, úgy mint a Min-hung (Fucsieni vörös), Csuan-hung (Szecsuani vörös), Csen-hung (Jünnani vörös) stb.

A történeti teaféléket nem számítva manapság a legnagyobb kínai "teaenciklopédiák" és szakkönyvek (CHEN 111-270) 8 fõbb teatípus több mint 300 fajtáját különböztetik meg. Ezek ismertetésére nem vállalkozunk, de talán a legismertebb kínai teatípusok rövid áttekintése hasznosnak bizonyulhat.

Kínában a legnépszerûbb a zöld tea (lü-csa), melynek magában 138 fajtáját ismerik. A zöld teát is ugyanúgy készítik, mint a fentebb ismertetett fekete teát, csakhogy a sodrás, és a szárítás után a fermentálás elmarad, így a levelek megtartják zöld színüket.

A filológiai vizsgálódások alapján megállapítható, hogy az ókorban létezett egy tunak nevezett növény, amely akár a ma ismert tea vagy annak egy változata is lehetett. A fõzetébõl készült levet azonban kezdetben gyógyhatása miatt fogyasztották. A Keleti-Han-dinasztia idejérõl (25-220) már biztosabb forrásaink vannak a teafogyasztást illetõen, bár elterjedési körét tekintve szokásról még nem beszélhetünk. A teaivási láz igazából a Tang-korban (618-907) tetõzött, és sikerét igazolja az ekkor íródott Teáskönyv (Csa csing) is.

A tea legkorábbi kínai elõzményeirõl sajnos biztosat nem tudhatunk. A tea kínai meghonosodását elbeszélõ egyik változat szerint az i.sz. 520 körül Indiából Kínába érkezett Bodhidharma buddhista szerzetes - akit a csan-budhizmus megalapítójaként tisztelnek - égi adományként kapta a teát. A hegyekbe elvonult szerzetessel olykor elõfordult, hogy hosszú és kitartó meditációi közepette el-elszunyókált. Egy alkalommal aztán ezen feldühödve szempilláin állt bosszút és kitépte õket.

Elsõként orvosok ismertették a teát esszékben, orvosi szaklapokban, vagy önálló könyvekben. Megállapították, hogy az élet meghosszabbítására, az egészség megóvására nincs jobb, mint e fû.

A Mongol kán 1638-ban is küldött teát a cárnak. A követek alig akarták hazavinni a szerintük jelentéktelen ajándékot, de tévedtek, mert a teának Moszkvában nagy sikere volt. A tea hamarosan megjelent a moszkvai üzletekben is.

A teázás szokása Oroszországban gyorsan elterjedt, a 18.

A konzervatív Anglia meglepetésszerû gyorsasággal tért át a kávéfogyasztásról a teára. Amikor a tea megjelent, Londonban már több mint kétezer kávéház mûködött, és a 18. századra szinte mindegyik átalakult teaházzá.
Ma is világhírû teakeverékük az Earl Grey tea eredetéhez legenda fûzõdik. Receptjét a hagyomány szerint Grey gróf az akkori miniszterelnök kapta 1830-as években egy kínai mandarintól.

A teázás szokása gyorsan beépült az angol mindennapi életbe.

Ebben az idõben az európaiakat elsõsorban a kínai selyem érdekelte. Még semmi jel nem mutatott arra, hogy száz év múlva folyami dzsunkák teával és porcelánnal megrakodva haladnak a tenger felé, hogy rakományukat átadják Konton kikötõjében az óceánjáró vitorlásoknak.

Portugál, holland és francia hajók már a 16. században felkeresték Kína kikötõit, de a tea nem szerepelt a kivitt árucikkek között. Elõször a Holland Kelet-Indiai Társaság 1664-ben még a holland társaságtól vásárolt 2 font teát, hogy királyát megajándékozza vele, de a következõ évben már egyenesen Kínából szerezték be a teát.

A felfedezett indiai tea abban különbözött a kínaitól, hogy a levelek nagyobbak voltak, s jóval több koffeint tartalmaztak. Az indiai tea hála jó tulajdonságainak és a helyi klímának, beváltotta a hozzá fûzött reményeket. Az egyenletes hõmérséklet, a sok csapadék következtében gyakrabban szüretelték, mint a kínai rokonát. A levelek minõsége állandó volt, minden szüret alkalmával ugyanolyan. Ez hallatlan elõnyt jelentett a kínai teával szemben, amelynél minden szüret alkalmával gyengébb minõségû teát nyertek.

A japán császár udvarában ünnepi alkalmakkor teát szolgáltak fel már a 8. században. Termeszti azonban csak a 12. században kezdték el. A hagyomány szerint az elsõ cserjét Eiasai pap, a zen-buddhizmus elsõ japán szektájának megalapítója hozta Kínából. Eiasai a kínaiakat állította például: "Kína nagy országában sok teát isznak, aminek következtében nincsenek szívbetegségek, és a nép hosszú életû. A mi országunk tele van bágyadt sovány emberekkel. S ennek egyszerûen az az oka, hogy nem isznak teát."

Sen no Rikyu, minden idõk legnagyobb teamestere (chain) értelmezése szerint a teaszertartás az ún.

A kész leveleknek magas követelményeknek kellett megfelelni. Mint, ahogy Li-Yün kínai költõ megénekelte a 8. században: A tealevél legyen ráncos, mint a tatár lovas csizmája, fodros mint a jól megtermett bivaly szügye, fénylõ, mint zsenge fuvalattól felborzolt tó, illatos, mint a hegyek közt felszálló pára, zamatos és lágy, mint az esõtõl frissen áztatott föld.
A kínaiak a teáról azt tartották, hogy ápolja és meghosszabbítja az életet, ezért eleinte orvosság gyanánt itták.

A tea Kína déli tartományaiban, a Kínai-tengertõl Tibetig húzódó sávban õshonos. A teacserje külsõ megjelenésében a rózsabokorhoz hasonlít. Virágja a csipkerózsára emlékeztet.
A levelei miatt kezdték a cserjét termeszteni. Belõlük készült az illatos fõzet, a tea. A tea zamatát, finom illatát annak a végtelen gondosságnak és türelemnek köszönhette, amellyel a rendkívül kényes cserjéket felnevelték, az összegyûjtött leveleket szárogatták, sodorták, csomagolták.